Jááhááj, hát naon régen nem írtam pedig volt esemény, izgalom bőven.
Oroszország pár szóban:
Szerda este "itthon" nem alvás, csütörtök hajnali 5kor indulás (persze az Olasz-Magyar páros késett 10 percet---> nem gáz, hogy a koli elől indult a busz... :P), délután kettő körül gyönyörűséges Szentpétervárra megérkezés, tátott szájal körbenézés, este ájultan ágyba esés...
Szombaton: Hermitage, St. Isaac's Cathedral, Nevsky sugárút... meg minden amit akarsz... kapkodod a fejed, csodálkozol, gondolkodsz, h a szüleid melyik utakon jártak anno itt... és most én? itt?? wáá
"Baca" németek, idióta turistákat vadászó, buszunkat letámadó árusoktól vörös csillagos usenka vásárlási akcióját felhúzott szemöldökkel végignézed...  aztán este alvós vonaton irány Moszkva!!!
Nem örülsz az alvós vonatnak, de hát mekkora kaland, nem baj ha kicsit undi... lesz 7 és fél órád megbarátkozni vele... :D
Moszkvába érés: a busz "kicsit" ratyibb, mint az előző, persze nekem kis magyarnak nem újdonság, de a többség fizet azért hogy múzeumban láthasson ilyen járművet...
Hogy milyen Moszkva??? Agresszív. Sajnálom, hogy ezt mondom, de nekem az... persze 2 és fél hónap tartui tartózkodás után egy Moszkvát a nyakadba önteni, még szép hogy sokkoló, de azon túl is sokkoló volt... iszonyat sok ember, rengeteg turista (mint ha a turista nem ember lenne...wuhaha, ...amúgy aham, a turista nem ember, hanem csorda, követi a tömegben a piros esernyőt, vagy a kis zászlót és kattogtat a gépével, de körül nem néz... :P ), rengeteg autó össze vissza, közlekedési lámpa nélkül, szürke, végleteket mutató városkép: a Versacce, Gucci, stb. csillogásától pár méterre a totál nyomor.... de persze  a giccs képeslapokra nem csusszan rá a lepra tömbház... Mindezek mellett a mintha csak turistáknak felhúzott (egyébként tényleg gyönyörű) makettnek tűnő mesebeli, színes épületek, templomok, terek.... kavarodik benned minden... nincs időd megemészteni... talán nem is lehet... talán egy hét sem elég, vagy egy nap jobban elég... még: Tretyakov Galéria, Kreml-ben őrök- turisták vicces, ugyanakkor ijesztő atrocitásai... , Vörös téren német csajt érdekesen kirabolós sztorija: ellopták a pénztárcáját, de pár perc múlva hiánytalanul visszavitték neki... Hát gondolkodj! ...
Moszkvából vasárnap este alvós vonattal irány Pskov. Na ez volt az a pillanat mindannyiunknak, amikor édes emlékkel gondoltunk vissza az első, akkor még közel sem tisztának gondolt alvós vonatunkra... most bezzeg örültünk volna annak, ezt a vonatot látva... de hát ember! Oroszországban vagy 5. napja, nem nagyon aludtál mostanában, szóval jó móka... még akkor is ha az idegen Hókuszpók hasonmás pasi a túl oldalról olyan csúnyán néz rád, amikor te vagy a 20. pisszenő sörös doboz tulajdonosa... de hát nem a mi hibánk, h bekeveredett közénk...
Aztán ezt is túléltük: Pskov! Gyönyörűűűűűű. Pskov-Pechora monostorban a lányoknak hosszú szoknya, fejfedő dukál. Na több se kell a turistának megvan a következő vicces fészbúk fotó. Most had  ne már, de azért mégis: én nem találtam viccesnek, mert ha egyszer beteszem a lábam, elfogadom a szabályokat, ergo nem csinálok poént, abból, ami nekik fontos. De azért egy picit kirakatnak találom.... és ami még kirakat: elvileg mindent kétkezi munkával végeznek a monostorbeliek: állatok, kert... no de akkor miért kis traktor takarítja a leveleket??? ...de szép volt, kicsit megnyugtató, volt alkalmam megint rosszul lenni a tömjéntől...
És 5 nap Oroszország után olyan nagy örömmel mondtam az Észt határon az irodista hölgyikének, hogy Tere, mintha ez lenne a végre ismerős terepre visszatérésem védjegye...

...

http://www.youtube.com/watch?v=3LRTESXsC6U

1:14-nél egy arc!

Szóval Harcsa Vera - Honvéd -ot hallgattam és megláttam ezt az arcot és eszembe jutott, hogy van egy írásom még szept. 02-ről:

"Tegnap láttam egy idős nénit...
Egy kocsma előtt voltunk, ami tele volt fiatalokkal, és előtte is nagyon sokan álltak. (Azt tudni kell, hogy itt, Tartuban nem lehet elvileg az utcán inni, de gyakorlatilag mivel olyan kicsik a kocsmák, mindenki a kocsmák előtt iszik. Tehát mi is ott voltunk.)
És tudod, van az a pillanat, amikor hangos helyen vagy, sok ember között  és megállsz egy pillanatra, csendben maradsz és körbenézel: kikkel is vagyok?, miért is?, velük vagyok, vagy csak mellettük?...
És akkor ott a sok fiatal jókedvű ember között megláttam egy nénit. Egy nagy fekete kukás zsák volt ráhúzva esőkabát gyanánt. Vágott lyukat a fejének és a kezeinek.
 Fekete kukás zsák--> halál asszociáció....
És volt a fején egy Jack Deniel's kendő, úgy megkötve, ahogyan egy fejkendőt kell...
Egy táskával a kezében járt fel, s alá a többi ember között.
Aztán egyszer csak eltűnt a szemem elől...
Nem tudom, hogy látta-e valaki, vagy észrevette-e valaki, hogy ott volt...és hogy aztán eltűnt..."