Kisvackor az 1. B-ben

Első nap az oskolában: háát nem tudom ki mennyire emlékszik azokra az első napokra, amikor belépett általánosba, aztán következő iskolába, aztán tovább... :) És halljátok!!! Itt NINCS fotocellás ajtó, hanem magadnak kell kinyitni! Nagyon bírom. Ha kinyitsz egy ajtót, meg kell fognod, hogy ne csapódjon be a mögötted lévő, vagy veled szembe jövő előtt. "Ne adj Isten" még köszönésre is nyílik a szátok, vagy egymásra néztek.

Na a 2 és fél heti észt nyelv tanulás után kicsit pillogtattunk a haladó csoportban, de azért a "Minu nimi on xy." (A nevem xy.) teljes biztonsággal ment. :P 

Na ezek után több se kellett nekem észt nyelvű folklorisztika órára vetemedtem. Kb. úgy éreztem magam, mint a Beugró című műsorban, amikor az egyik ember hablatyol "idegen nyelven" a másiknak meg ki kell találnia, hogy miről beszél.

 Még óra kezdete előtt nem sokkal, mikor már mindenki bent volt a teremben, megérkezett két napszemüveges csuklyás fiatalember :P :) ... el tudom képzelni, hogy a tegnap esti kocsmatúrájukon már előre röhögtek, hogy ma mekkora poén lesz napszemüvegben bevergődni az oskolapadba. Ej ezek a mai fiatalok... :P :D ;) 

Aztán késett pár percet egy másik fiú. Bejött, mondott valamit, mire a két napszemüveges kimászott a padból és kimenetek a teremből. Egy tolószékes fiúval jöttek vissza. Nincs lift az épületben. A másodikon volt az óra....

Egyébként eddigi néprajzos tanulmányaim, megfeszült figyelmem, illetve csipetnyi észt nyelvtudásom lehetővé tette, hogy megértsem nagyjából, miről is van szó... de azért a biztonság kedvéért angol nyelvű kurzusokat fogok látogatni. :)